A színemlékezet
viszonylag gyenge képességünk, (nem
úgy működik, mint a zene esetében),
de egy jellegzetes színű tárgyra való
utalás megkönnyíti a szín felidézését.
Segítséget jelent a laikus számára,
aki nem ismeri a színkoordinátákat,
színjelző-számokat és egyéb
szín-rekvizítumokat, de egy gyakran látott
tárgy színét maga elé tudja
képzelni. Például ha valami olyan
fehér, mint a hó, akkor: hófehér.
| Asszociációk,
szóláshasonlatok |
 |
 |
 |
 |
| fehér, mint
a hó |
zöld, mint a
fű |
sárga, mint
a nap |
fekete, mint a korom |
A színazonosítás legelterjedtebb
módja ismert természeti tárgyakhoz
és jelenségekhez kapcsolni egy színnevet:
ez olyan szókapcsolat, melyben az előtag
egy jellegzetes színt hordozó tárgy
neve, az utótag pedig legtöbbször alapszínnév,
gyakran a 'szín' szó, néha
más, egytagú szóként is színt
kifejező szó, például: meggyvörös,
meggyszín, meggybordó. Színszókincsünk
legnagyobb része asszociatív színnév,
a Színszótárban kb. 700 ilyen van.
Nem csak egy-egy alapszínnevet, de egész
színcsoportot is összekapcsolhatunk valamely
tárggyal, fogalommal (pl. fagylaltszínek,
hideg színek, földszínek stb.) Lásd: Színcsoportnevek.
Az asszociatív színnevek készlete
kulturálisan meghatározott, mert csak az
emberek többsége által ismert tárgyak/jelenségek
lehetnek e köznyelvi szerepben, és attól
is függ, hogy egy nyelvi közösség
milyen természeti környezetben, milyen növényzet,
állatvilág, ásványok, más
tárgyak, optikai jelenségek között
él. (Az eszkimók állítólag
tucatnyi szót használnak a hó fehérségének
kifejezésére. A lovasnépek, mint
régebben a mongolok és a magyarok, kb. 2-300
lószínnevet ismertek.) Olykor az idegen
környezetből származó asszociatív
nevek is meggyökerezhetnek, jóllehet kevés
közvetlen élményünk van az eredeti
tárgy színéről: ébenfekete,
tengerkék stb.
Az asszociatív névadás annak ellenére
igen elterjedt, hogy a természetes szín
egyazon tárgy/jelenség esetében is
sokféle lehet. Valójában a konvenció
szerint, egy „átlagszínre”, vagy
a leggyakoribb színre utalunk, ha ezeket használjuk.
Például az ég színe a kékesfehértől
a sötétkékig, a sárgától
a bíborvörösig igen sokféle lehet,
az „ég színe” mégis mindenki
számára egy jól meghatározott
kéket jelent.
Szinte minden olyan tárgy, amelynek jellegzetes
színe van és gyakran kerül az emberek
látóterébe, asszociatív
előtaggá válhat. Kis fantáziával
bárki kitalálhat a helyzettől és
hangulatától függően ilyen
szókapcsolatokat, és az emberek többsége
megérti, de, hogy bekerüljenek a köznyelvbe,
ahhoz sok egyéb tényező és
idő is szükséges. Újabban az
internetes fórumokon és blogokban gyakran
találunk spontán és eredeti színneveket,
melyek szinte kizárólag asszociatívak (pl. kukásautónarancs, gekkózöld, meggyfőzelékszín).
A természetrajzi leírások sokszor
asszociatív színnevet használnak
az állatok és növények színmeghatározásához,
pl. kénsárga virág, rókavörös
lepke, sárgarépavörös (!) gomba
stb. A színnel megkülönböztetett
tárgyak (állatok, növények)
nevéből könnyen válhatnak színnevek,
pl.: sárgadinnye – dinnyesárga,
vörösvércse – vércsevörös,
szürke gém – gémszürke, sárgarépa
– répasárga stb.
A több száz asszociatív színnév
néhány jól körülhatárolható
tárgykörbe sorolható:
– élőlények (babakék, csontfehér,
négerbarna)
– állatok (pávakék, egérszürke,
kócsagfehér)
– virágok (kikericssárga, liliomfehér,
ibolyalila)
– gyümölcsök, termések (eperszín,
galagonyavörös, kókuszfehér)
– növények (fűzöld, dohánybarna,
ébenfekete)
– élelmiszerek (csokoládébarna,
borvörös, sajtsárga)
– ékkövek (rubinvörös, opálkék,
smaragdzöld)
– nemes anyagok (gyöngyszínek, márványfehér,
aranysárga)
– egyéb ásványok, fémek (szénfekete,
vasvörös, bronzbarna)
– egyéb anyagok (téglavörös,
faggyúsárga, üvegzöld)
– természeti-optikai jelenségek (égkék,
lángvörös, tavaszzöld)
– fantázialények (tündérfehér,
sárkányvörös, ördögfekete)
– öltözet, textil (bársonyvörös,
matrózkék, lódenzöld)
– értéktelen, gusztustalan dolgok (gennysárga,
gilisztaszín, kakabarna)
Az asszociatív színnév nemcsak a
színárnyalatot érzékelteti,
hanem az anyagi minőséggel is összekapcsolódik.
(Pl. egy falazótégla színe sárgásrózsaszín,
melyet őszibarackszínnek mondanánk, de a durva
téglára mégsem használja senki,
hiszen ez a színnév csak finom, bársonyos
anyagokra vonatkozik.)
Az asszociatív színnevek a választékos
nyelvhasználat kellékei, gazdagítják
a szókincset. Nemcsak egy színárnyalat
meghatározását segítik, hanem
értékítéletet is kifejeznek. A nemes
anyagok, ékkövek, virágok nevével
jelzett szín a szemlélő tetszését
fejezi ki, míg a közönséges, sőt
gusztustalan tárgyakra való utalás
a színnel szembeni ellenszenvről tanúskodik. (Minderről részletesebben a Színnév szerepe a kommunikációban c. fejezetben lesz szó.)
|
| Színnévtípusok 
| A színnév szerepe 
