Nyitóoldal Honlaptérkép Mellékletek E-mail
SZÍNNÉV
Színnévtípusok
Alapszínnevek
Egytagú színnevek
Módosító jelzôk
Összetett színnevek
Asszociatív színnevek
Földrajzi nevek
Személynevek
Kémiai nevek
Színcsoportnevek
Összetett színnevek
 
Asszociatív színnevek
 
A színemlékezet viszonylag gyenge képességünk, (nem úgy mûködik, mint a zene esetében), de egy jellegzetes színû tárgyra való utalás megkönnyíti a szín felidézését. Segítséget jelent a laikus számára, aki nem ismeri a színkoordinátákat, színjelzô-számokat és egyéb szín-rekvizítumokat, de egy gyakran látott tárgy színét maga elé tudja képzelni. (Például ha valami olyan fehér, mint a hó, akkor: hófehér.)
asszociációk, hasonlítások
fehér, mint a hó zöld, mint a fû sárga, mint a nap fekete, mint a korom

A színazonosítás legelterjedtebb módja ismert természeti tárgyakhoz és jelenségekhez kapcsolni egy színnevet: ez olyan szókapcsolat, melyben az elôtag egy jellegzetes színt hordozó tárgy neve, az utótag pedig legtöbbször alapszínnév, gyakran a "-szín" szó, néha más, egytagú szóként is színt kifejezô szó, például: meggyvörös, meggyszín, meggybordó. Színszókincsünk legnagyobb része asszociatív színnév, a Színszótárban kb. 700 van.

Nem csak egy-egy alapszínnevet, de egész színcsoportot is összekapcsolhatunk valamely tárggyal, fogalommal (pl. fagylaltszínek, hideg színek, földszínek, részletesen ld.) Színcsoportnevek.

Az asszociatív színnevek készlete kulturálisan meghatározott, mert csak az emberek többsége által ismert tárgyak/jelenségek lehetnek e köznyelvi szerepben, és attól is függ, hogy egy nyelvi közösség milyen természeti környezetben, milyen növényzet, állatvilág, ásványok, más tárgyak, optikai jelenségek között él. (Az eszkimók állítólag tucatnyi szót használnak a hó fehérségének kifejezésére. A lovasnépek, mint régebben a mongolok és a magyarok, kb. 2-300 lószínnevet ismertek.) Olykor az idegen környezetbôl származó asszociatív nevek is meggyökerezhetnek, jóllehet kevés közvetlen élményünk van az eredeti tárgy színérôl: ébenfekete, tengerkék, stb.

Az asszociatív névadás annak ellenére igen elterjedt, hogy a természetes szín egyazon tárgy/jelenség esetében is sokféle lehet. Valójában a konvenció szerint, egy "átlagszínre", vagy a leggyakoribb színre utalunk, ha ezeket használjuk. Például az ég színe a kékesfehértôl a sötétkékig, a sárgától a bíborvörösig igen sokféle lehet, az "ég színe" mégis mindenki számára egy jól meghatározott kéket jelent.
az ég színei

Szinte minden olyan tárgy, amelynek jellegzetes színe van és gyakran kerül az emberek látóterébe, asszociatív elôtaggá válhat. Kis fantáziával bárki kitalálhat a helyzettôl és hangulatától függôen ilyen szókapcsolatokat, és az emberek többsége megérti, de, hogy bekerüljenek a köznyelvbe, ahhoz sok egyéb tényezô és idô is szükséges. Újabban az internetes fórumokon és blogokban gyakran találunk spontán és eredeti színneveket, melyek szinte kizárólag asszociatívak.

A természetrajzi leírások sokszor asszociatív színnevet használnak az állatok és növények színmeghatározásához, pl. kénsárga virág, rókavörös lepke, sárgarépavörös (!) gomba, stb. A színnel megkülönböztetett tárgyak (állatok, növények) nevébôl könnyen válhatnak színnevek, pl.: sárgadinnyébôl - dinnyesárga, vörösvércse - vércsevörös, szürke gém - gémszürke, sárgarépa - répasárga, stb.

A több száz asszociatív színnév néhány jól körülhatárolható tárgykörbe sorolható:
- élôlények (babakék, csontfehér, négerbarna)
- állatok (pávakék, egérszürke, kócsagfehér)
- virágok (kikericssárga, liliomfehér, ibolyalila)
- gyümölcsök, termések (eperszín, galagonyavörös, kókuszfehér)
- növények (fûzöld, dohánybarna, ébenfekete)
- élelmiszerek (csokoládébarna, borvörös, sajtsárga)
- ékkövek (rubinvörös, opálkék, smaragdzöld)
- nemes anyagok (gyöngyszínek, márványfehér, aranysárga)
- egyéb kôzetek, fémek (szénfekete, vasvörös, bronzbarna)
- egyéb anyagok (téglavörös, faggyúsárga, üvegzöld)
- természeti-optikai jelenségek (égkék, lángvörös, tavaszzöld)
- fantázialények (tündérfehér, sárkányvörös, ördögfekete)
- öltözet, textil (bársonyvörös, matrózkék, lódenzöld)
- értéktelen, gusztustalan dolgok (gennysárga, gilisztaszín, kakabarna)

Az asszociatív színnév nemcsak a színárnyalatot érzékelteti, hanem az anyagi minôséggel is összekapcsolódik. (Pl. az egyik téglafajta színe sárgásrózsaszín, melyet ôszibarackszínnek mondunk, de a durva téglára mégsem használja senki, hiszen ez a színnév csak finom, bársonyos anyagra vonatkozik.)

Az asszociatív színnevek a választékos nyelvhasználat kellékei, gazdagítják a szókincset. Nemcsak egy színárnyalat meghatározását segítik, hanem értékitéletet is kifejeznek. A nemes anyagok, ékkövek, virágok nevével jelzett szín a szemlélô tetszését fejezi ki, míg a közönséges, sôt gusztustalan tárgyakra való utalás a színnel szembeni ellenszenvrôl tanúskodik.