Országok, régiók, városok
és népek neve könnyen „hozzátapad”
a színnevekhez. Többnyire az alapanyag,
a festékkészítés, a színezési
technológia eredetére utalnak, olykor
csak fantázianevek, és a divatszínnevek
között is nagyon sok földrajzi vonatkozású
van.
Földrajzi eredetű
színnevek |
|
|
|
|
porosz-,
berlini
v. párizsi kék |
pompeji
vörös |
skótzöld |
indiai
sárga |
Érdekes kettősség figyelhető
meg a földrajzi színnevek körében:
ugyanarra a színre olykor több név
vonatkozik, máskor egy földrajzi név
többféle árnyalatot jelent.
Egy szín – több név
Gyakori, hogy ugyanaz a színezési technológia
több helyen is kialakul, és bár alig
van különbség az árnyalatok között,
mégis többféle néven terjed
el. Például a vas-oxid tartalmú vörös
festék ismert, mint indiai,
velencei, angol-, spanyol-, pozzuoli és perzsavörös.
Hasonló példa a poroszkék vagy berlini kék, ez volt az első „modern” festék,
a 18. században Berlinben (az akkori Poroszország
fővárosában) vegyészek állították
elő. Jó minőségű festék
lévén, gyorsan elterjedt a művészvilágban
és többféle nevet kapott, melyek közül
ma is használatos, a porosz és berlini
mellett, a párizsi kék.
Érdekes, hogy a berlini- és a poroszkék
név inkább Franciaországban ismert,
a párizsi kék pedig német nyelvterületen.
A magyar szakirodalomban mind a három név
előfordul.
Egy név – több szín
Másrészt, egy földrajzi név
egyszerre több különböző színre
és színezési technológiára
is utalhat. Például a spanyolvörös jelentheti a dél-amerikai eredetű kármint;
a spanyolországi higanybányából
származó cinóbert, és az ezzel
színezett pecsétviasz színét;
és egy vas-oxid tartalmú földfestéket
is. A római vörös utalhat az ókori kerámia (a terra sigillata)
élénk narancsvörösére;
a római császárok bíborvörös
palástjára; a római légiók
vörös egyenruhájára; és
a katolikus egyházi méltóságok
skarlátvörös öltözetére.
A perzsakék jelenti
a Perzsiából származó türkizkő
színét; a kínaiak által kedvelt
kék porcelánmázat, melynek alapanyagát
(a kobalt-oxidot) Perzsiában bányászták,
és ezért Kínában mohamedánkéknek
nevezték; továbbá a szürkéskék
bundájú perzsamacska színjelzője
is.
„Rejtett” földrajzi színnevek
Néhány színnév földrajzi
vonatkozása nem derül ki első pillantásra,
de a szó eredete mégis indokolja, hogy itt
felsoroljuk őket:
fajanszkék (a fajansz
Faenza olasz város nevéből származik), majolikakék (Mallorca
szigetről), calvadosszín (ital, és Calvados megye Franciaországban), denimkék (Nimes francia
városban gyártott textil színe), konyakszín (ital, és Cognac város), grünspán (spanyolzöld, németül), grispánszín (a grünspán régies magyar változata), verdigris (vert de Grèce,
görögzöld, franciául), türkiz (törökkő, francia név), indigó (Indiából származó kék
), curacaokék (ital,
és Curaçao sziget)
Népnevek
Tágabban értelmezve a földrajzi eredetet,
ide sorolhatjuk a népneveket is, jóllehet
nincsenek egyértelműen földrajzi helyhez
kötve, ill. már történelmi névnek
számítanak: etruszkvörös,
latinvörös, keltazöld, mohamedánkék,
cigánybarna, habánkék, majakék.
Divatszínnevek
A marketing kedveli a nemzetközi neveket, melyeket
lefordítani sem kell, ezért gyakran utal
híres és vonzó tájak jellegzetes
színvilágára: Bermuda-kék,
Himalája-fehér, Szahara-sárga, Oxford-zöld,
Bahama-beige, Manhattan-szürke, mediterrán
színek, stb. (Ezek tulajdonképpen
asszociatív színnevek.)
Egytagú, földrajzi eredetű színnevek
Az egytagú
színnevek közül itt újra megemlítem
a földrajzi vonatkozásúakat: Indigó (Indiából származó kék); türkiz (törökkő); ultramarin (tengeren túli,
vagyis a Földközi tenger keleti végéből
szállított lazúrkő színe); magenta (olasz város); sziena (Siena olasz város közelében bányászott
barna földfesték); bordó (Bordeaux francia város, híres vörösboráról). |