Nyitóoldal Honlaptérkép Mellékletek E-mail
SZÍNNÉV
Színnévtípusok
Alapszínnevek
Egytagú színnevek
Módosító jelzôk
Összetett színnevek
Színcsoportnevek
Színnévtípusok
 
Színneveink összességét - a színszókincset - áttekinthetjük típusaik szerint, melyek elemeikben és képzésükben különböznek egymástól.

A legfontosabb típus az alapszínnév, ez a színszókincs magja: szinte valamennyi alapszínnevünk egytagú (egy szóból álló) és a nyelvi közösség legszélesebb körében ismert, vagyis köznyelvi szó (pl. fehér, fekete, vörös, sárga)

Vannak más egytagú színneveink is (pl. türkiz, drapp, bordó, okker), de nem mind számítanak köznyelvinek.

alap- és egytagú színnevek
alapszínnevek egytagú színnevek

Az alapszínnevek túlságosan nagy színtartományokat jelölnek, a hétköznapi használatban ezek a szavak kevésnek bizonyulnak. Az alapszínnevekhez kapcsolt melléknevekkel és fônevekkel szûkíteni és pontosítani tudjuk színjelentésüket. Legjobban az összetett (több tagból álló) színnevekkel tudjuk leírni színes környezetünket.

Több tagból álló színneveket képezhetünk módosító jelzôkkel (pl. mélyzöld, sárgásvörös) ...

módosító jelzôk
árnyalatjelzôk szomszédos színek

... és szóösszetételekkel:

- jellegzetes színû, közismert tárgyak/jelenségek nevének asszociálásával (pl. égkék, mohazöld). Színneveink többsége ebbe a csoportba tartozik.

- földrajzi nevekkel (pl. perzsazöld, berlini kék, pompeji vörös)

- személy- vagy tulajdonnevekkel (pl. Rubens-vörös, Napoleon-kék, Milka-lila)

- a kémiai eredetre utaló nevekkel (pl. krómvörös, kobaltkék, ólomfehér)

összetett színnevek
asszociatív földrajzi személy kémiai

A színcsoportnév több színnek egy közös jellemzôre utaló elnevezése, színcsoportok gyûjtôneve. (pl. fagylaltszínek, gyöngyszínek, semleges színek)

színcsoportnevek
asszociatív csoport anyag- és felületszínek egyéb