Bevezető | Színnévtípusok | A színnév szerepe | Színszótár–ABC | Színszótár–Színtartományok
Nyitóoldal | Honlaptérkép | Mellékletek | E-mail
SZÍNNÉV
Színnévtípusok
Színnévtípusok
 
Színneveink összességét –a színszókincset– áttekinthetjük típusaik szerint, melyek elemeikben és képzésükben különböznek egymástól.

A legfontosabb típus az alapszínnév, ez a színszókincs magja: szinte valamennyi alapszínnevünk egytagú (egy szóból álló) és a nyelvi közösség legszélesebb körében ismert, vagyis köznyelvi szó (pl. fehér, fekete, vörös, sárga)

Vannak más egytagú színneveink is (pl. türkiz, drapp, bordó, okker), de nem mind számítanak köznyelvinek.

Alap- és egytagú színnevek
alapszínnevek egytagú színnevek


Az alapszínnevek túlságosan nagy színtartományokat jelölnek, a hétköznapi használatban ezek a szavak kevésnek bizonyulnak. Az alapszínnevekhez kapcsolt melléknevekkel és főnevekkel szűkíteni és pontosítani tudjuk színjelentésüket. Legjobban az összetett (több tagból álló) színnevekkel tudjuk leírni színes környezetünket.

Több tagból álló színneveket képezhetünk módosító jelzőkkel (pl. mélyzöld, sárgásvörös) ...

Módosító jelzők
árnyalatjelzők szomszédos színek


... és szóösszetételekkel:

– jellegzetes színű, közismert tárgyak/jelenségek nevének asszociálásával (pl. égkék, mohazöld). Színneveink többsége ebbe a csoportba tartozik.

földrajzi nevekkel (pl. perzsazöld, berlini kék, pompeji vörös)

tulajdonnevekkel (pl. Rubens-vörös, Napoleon-kék, Milka-lila)

kémiai eredetre utaló nevekkel (pl. krómvörös, kobaltkék, ólomfehér)

Összetett színnevek
asszociatív földrajzi tulajdon kémiai


A színcsoportnév több színnek egy közös jellemzőre utaló elnevezése, színcsoportok gyűjtőneve. (pl. fagylaltszínek, gyöngyszínek, semleges színek)

Színcsoportnevek
asszociatív csoport anyag- és felületszínek egyéb

| |
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Tartalom (Site map) | Magamról | Jogi nyilatkozat | Email |
Utolsó tartalmi frissítés: 2018. január