Nyitóoldal Honlaptérkép Mellékletek E-mail
SZÍNNÉV
Színnévtípusok
Alapszínnevek
Egytagú színnevek
Módosító jelzôk
Összetett színnevek
Asszociatív színnevek
Földrajzi nevek
Személy nevek
Kémiai nevek
Színcsoportnevek
Összetett színnevek
 
Kémiai eredetre utaló színnevek
 
Kémiai anyagoknak kétféle szerepük lehet a színnévben: vagy a pigment meghatározó kémiai alkotórészének nevét adják, vagy asszociatív színnév elôtagjai.

ólom
ólomfehér festék ólompír, míniumvörös szürke ólom

Színnév, mint fontos információ

A pigment- és festéknevek nagy része kémiai nevet visel, mely azt jelzi, mibôl készült a festôanyag - ezek a "valódi" kémiai színnevek, - és fontos szerepük van a mûvészetekben és az iparban. A mûvész számára nemcsak a festék színárnyalata érdekes, hanem kémiai összetétele is, mert abból tudni lehet, melyik mivel keverhetô, és ezt az információt a kémiai színnév pontosabban kifejezi, mint valamilyen fantázianév. Például a (tiszta) cinóber és a kadmiumvörös színében alig különbözik egymástól, de tudni kell, hogy a kadmiumfesték nem érintkezhet a réz- és ólomtartalmú pigmentekkel, míg a cinóber igen, de ez utóbbi a kalciumot (meszet) nem bírja.

Drága alapanyagok és mérgek
A drága alapanyagok neve mindig feltûnik a festék nevében (pl. kadmiumsárga), mert ez megmagyarázza a magas árat.

Ezzel ellentétben a mérget tartalmazó festékek szinte mindig fantázianevekkel szerepelnek, és számos névváltozatuk (álnevük) van, mert a gyártók így rejtik el a kellemetlen információt. Legjobb példa erre a rendkívül veszélyes festék, a schweinfurti zöld (réz és arzén összetevôkbôl áll, ma már nem gyártják), melynek kb. 80 névváltozata volt ismert: párizsi v. franciazöld, frízzöld, császárzöld, Mitis-zöld, papagájzöld, újzöld, földzöld, perzsazöld, rezedazöld, magyarzöld, bécsi zöld, angol fedôzöld, smaragdzöld, Veronese-zöld, stb.

A mesteremberek ôsidôk óta kisérleteznek különféle vegyi anyagokkal, hogy festéket állítsanak elô. Hosszú ideig használtak mérgeket, melyek feldolgozása, festéknek való használata vészélyes volt:
- ólom (fehér ill. vörös festékek alapanyaga, ez utóbbi a mínium);
- réz és arzén (zöld festékek anyaga, ld. méregzöld, rézrozsdazöld, schweinfurti zöld);
- kobalt és arzén (kobaltviola);
- higany és kén (a vörös cinóber összetevôi).
Az ókori kénsavgyártás mellékterméke a caput mortuum (latin szó, jelentése "halott feje"), egy sötétlilás árnyalatú vas-oxid festék, melyet az alkimisták is használtak.

veszélyes színek
cinóber schweinfurti zöld kobaltviola cyan

A kék cián

A CN atomcsoport (szén és nitrogén), - a cianid vegyületekben szerepel, mint pl. a kálium-cianidban (ciánkáli), és a hidrogén-cianidban. Mindkettô igen veszélyes méreg. A hidrogén-cianid (vagy cián-hidrogén) színtelen gáz, egyik neve a kéksav. (A "cián" név a sötétkék jelentésû görög kyanos szóból ered.) A cián-hidrogén vizes oldata lúggal és vasvegyülettel elegyítve a berlini kék nevû festék, mely az elsô modern, (vagyis vegyészek által létrehozott) festék volt a 18. században, késôbb ebbôl fejlesztették a nyomdászat egyik alapszínét a cyant, v. ciánkéket.

Réz
A réz az egyik leggyakoribb név és elem a színek világában: változatos a megjelenése a természetben (vörös fémréz, zöld malachit, türkiz, rézgálic). A réztartalmú ásványokból (malachit, krizokolla) ôrléssel állítanak elô pigmentet. Ötvözetek egyik eleme (sárgaréz, bronz), oxidált változata a zöld patina. Rézbôl többféle mesterséges pigment is készült (rézrozsdazöld, schweinfurti zöld). A réz-oxidot a kerámia-mûvészetben használják: ólommentes mázban kékeszöldet ad, ólommázban sárgászöldet.

réz
rézzöld krizokolla, rézrozsdazöld rézgálic schweinfurti zöld
Van Gogh önarcképén

"Szagos" színek
A festékkészítés és textilfestés során ôsidôk óta használt természetes redukálószer (oxigént elvonó anyag) a vizelet. A modern vegyipari eljárások elôtt néhány színt csak ezzel tudtak stabilizálni a textileken, pl. a drága bíbor és az indigókék kelmét állott vizeletben áztatták vagy fôzték.

Az utóbbi 150 évben (W.Perkin felfedezése nyomán) gyökeresen átalakult ugyan a festékgyártás és szintetikus úton állítanak elô pigmenteket, de a régóta használt színnevek közül sok ma is "él".

Elemek és színek
Számos pigment meghatározó kémiai alkotórészének nevét viseli:
Sb: antimonsárga
As: arzén (-sárga, -narancs, -zöld)
Ba: barium (baritfehér, -sárga)
Zn: cink (-fehér, -sárga, -zöld, névváltozata a horgany);
Cd: kadmium (-sárga, -vörös, -narancs, -zöld)
Co: kobalt (-kék, -sárga, -viola, -zöld)
Cr: króm-oxid-zöld, króm (-sárga, -vörös, -narancs)
Mn: mangán (-barna, -fekete, -kék, -viola)
Pb: ólom (-fehér, -vörös, ólom-ónsárga)
Sn: ónfehér
Cu: rézrozsdazöld
Ni: nikkel-titánsárga
Ti: titánfehér
U: uránsárga
Fe: vas-oxid-fekete, -sárga, -vörös, vasvörös, -kék,
Cián (a CN atomcsoport és vas): ciánkék, cyan

Asszociatív névadás
Az asszociatív színnevek között is gyakori a kémiai név, de ez csak az anyag színére emlékeztet. Néhány példa: krómszín (a krómérc fémes szürke színe), az ólomszürke, acélszürke alumíniumszürke, bauxitvörös, ezüstszürke, jódbarna (a jód alkoholos oldata barna, különben ibolyaszínû), kénsárga, higanyszürke, nikkelszürke, ónszürke, rézzöld, rézvörös, rozsdavörös, szénfekete, vasfekete, stb. A klórfehér a vegyszer fehérítôhatására utal (a klór tiszta állapotában világoszöld gáz, mint görög neve mondja).
asszociatív kémiai nevek
bauxitvörös ezüstszürke kénsárga

Érdekesség: a kémiai elemtáblázat színnel kapcsolatos elnevezései
(forrás: Origins of the Element Names, Elements Named for Color,
http://homepage.mac.com/dtrapp/Elements/color.html)


Króm Cr khroma görög szó jelentése: szín
Klór Cl khloros görög sárgászöld (ld. klorofil)
Jód I ioeides görög violaszín, lila
Ródium Rh rhodon görög rózsa, rózsaszín
Iridium Ir iris görög szivárvány
Indium In indicum görög-latin indigó, Indiából származó kék
Cézium Cs caesius latin égkék
Rubidium Rb rubidus latin mélyvörös (ld. rubin)
Tallium Tl thallus latin rügyezô ág zöldje