|
Bevezető |
|
A
tanulmány célja összegyűjteni,
kategorizálni és vizuálisan azonosítani
a magyar nyelvben előforduló színneveket.
Az anyag két részből áll:
1. A SZÍNNEVEKet két szempont szerint
tanulmányozom:
a színnevek típusa (képzésük, összetételük)
a színnevek szerepe a kommunikációban
2. A SZÍNSZÓTÁR vizuális
példák (színminták, fotók),
történeti és színadatok gyűjteménye:
abc sorrendben
színtartományok szerint
A színszókincs és rétegei
A színneveket eredetük és funkciójuk
szerint áttekintve, a következő rétegeket
találjuk:
– A színszókincs legbelső magja
az alapszínnevek.
Ma 12-13 szót tekinthetünk alapszínnévnek
a magyarban.
– Vannak egytagú (egy szóból álló)
színneveink is.
– Az alap- és egytagú színnevek számát módosító
jelzőkkel tudjuk megtöbbszörözni,
és jelentésüket pontosítani.
– A színnevek túlnyomó többsége összetett szó,
melynek utótagja alap- vagy egytagú színnév,
előtagja pedig egy jellegzetes színű
tárgy, földrajzi fogalom, tulajdonnév, kémiai név vagy egyéb.
– A színcsoportneveket - valamely közös jellemzőjüket kiemelve,
- színek gyűjtőfogalmaként használjuk.
– A színnevek egy csoportja emberekre vonatkozik, egy másik csak lovakra ill. egyéb állatokra.
– A színnevek egy része kiveszőfélben
van, régi szövegekben találkozhatunk velük, a köznyelvben
alig, színjelentésük sokszor elhomályosult.
– Ellentétes folyamatként új
színnevek érkeznek idegen nyelvekből,
melyek egy része lassan beépül a
köznyelvbe, más része annyira új,
hogy még csak a divatvilágban használatos.
– A színeket festékként, színezékként
ősidők óta használó művészeti
ágak és mesterségek saját,
hagyományos színnévkészlettel
rendelkeznek. E nevek többsége nemzetközi
név, közülük számos belekerült
a magyar köznyelvbe, és a szakirodalmakban
találkozhat velük az olvasó.
– A színnevek egy kis csoportját csak a bizalmas társalgásban
használjuk, ezeknek gyakran nincs valódi
(vizuális) színjelentése.
A színnevek kutatásának hátteréről
»
|
|
|
|
|