|
| Régi
színnevek |
|
Néhány
színnevünk ma már nem, vagy alig használatos,
színjelentése is elhomályosult. A
valaha köznyelvinek számító
szavak lassan kivesznek a hétköznapi szókincsből,
de a népköltészetben, régi szövegekben
és néhány szaknyelvben találkozhatunk
még velük. E színnevek egy része
kapcsolatos a kelmefestéssel,
és ahogy a természetes festőanyagokat
kiszorította a mesterséges színezék,
úgy váltak egyre régiesebbé
a nevek is.
Karmazsin, carmasin
Mély hidegvörös színű drága festőanyag,
leggyakrabban a kelme- és bőrfestéssel
van összefüggésben. A szanszkrit „krimdzsa” (a bíbortetű
neve ill. vörös jelentésű) szó
arab közvetítéssel került hozzánk.
Ugyanez a szanszkrit szó az őse a latin „carmine”
szónak is, mely egy bíborvörös
pigment neve.
 |
 |
 |
 |
| karmazsin kelme |
Leonardo
vöröskréta rajza |
bólusz |
vörhenyes madár |
Vörhenyes
Vörösesbarna szín, a „vér”,
„vörös” szó származéka.
Leggyakrabban állatok nevében és
színleírásában használják.
A vörheny (vagy skarlát) ma a fertőző
betegség neveként ismertebb.
Rőt, bóluszvörös
A rőt a német rot (vörös) szóból
ered, vörösesbarna szín. Néhány
szókapcsolatban maradt meg, pl.: rőtvad (őz,
szarvas), rőt avar, rőt haj, Rőtszakállú
(Barbarossa) Frigyes, 12. században élt
német császár. A rőtli (Rötel,
német szó), jelentése vöröskréta,
vörös vasokker, ill. az ezzel készült
rajz, névváltozata a szintén régies
bóluszvörös.
Berzsenyszín
Berzseny-, börzsöny-, vagy vörösfa,
belseje vörös festékanyagot tartalmaz,
mely áztatással kinyerhető, és
főleg textilfestésre használták.
Dél-Amerikában nagy mennyiségben
termett, az őslakók a testüket is festették
vele. A berzsenyfa portugálul „pau brasil”,
ebből származik Brazília neve. Mára
nagyon kevés maradt belőle, inkább
díszfa. Anyagából hegedűvonót is
készítenek.
Törökpiros, buzérvörös
A festőbuzér növényi cserje,
gyökere ősi pigmentalapanyag, a bíbornál
és skarlátnál kevésbé
drága vöröset nyertek belőle. A
bonyolult festési technológia Indiából
származik, de széles körben a törökök
terjesztették el.
 |
 |
 |
 |
| török fez |
berzsenyvörös
gyapjú |
molnár |
patyolatvászon |
Molnárkék
Munkaruha színe volt, szürkés, fakó
kék lehetett. A fizikai munkában használt
ruházat évszázadok óta tört
árnyalatú, mert ennek előállítása
mindig sokkal olcsóbb volt, mint az élénk
színűé, és a piszkolódás,
kopás kevésbé tűnt fel rajta.
A festőcsüllengből és különféle
növények bogyóiból olcsó,
szürkéskék textilszínezéket
nyertek.
Patyolatfehér, gyolcsfehér
Patyolat: tiszta, fehér vászon. Gyolcs:
finom, vékony, fehér vászon
Rezedasárga, rezedazöld
A rezedából rendszerint sárga festéket
készítettek, a zöld színhez
kék oldatba (pl. indigóba) mártották
a már sárgára festett textilt, vagy
a festés előtt vasgálicban pácolták
az anyagot. Emellett a rezedazöld egyike a rendkívül
mérgező (már nem használt)
schweinfurti zöld festék számos névváltozatának.
Rekettyesárga
Rekettye: szép sárga virágú,
mérgező, ősi festőnövény.
Kevésbé szép és tartós
sárga színt ad, mint a sáfrány
vagy a rezeda.
 |
 |
 |
 |
| rezedazöld |
rekettyesárga |
szurfűszín |
szederjes |
Szurfűszín
Szurfű, szurokfű, vadmajoránna vagy
oregano: kedvelt fűszer, melyből régebben
textilfestéket is készítettek. A
rozsdavöröstől a barnán át
a feketéig többféle árnyalatot
ad. Az erdélyi ún. festékes
szőnyegek gyakori színe.
Szederjes
Régebben a bíbor és lila tartományra
használt színnév volt, ma ezt a szót
csak az emberi bőr elváltozott színére
mondjuk.
Habsburg-sárga, Monarchia-sárga
Az osztrák uralkodóház címeréből
a sárga (eredetileg arany) vált színnévvé,
és ebből keletkezett a Monarchia-sárga.
A barokk kortól kezdve a Monarchiában is
gyakori volt a középületek, kastélyok,
templomok homlokzatának sárgára festése
(ld. barokksárga)
Szög-
A szöghaj a közhiedelemmel ellentétben
nem egyenes szálú, hanem világosbarna
haj. Szögsárga: lószínnév,
sárgásbarna színt jelent.
Sárig, sár-
Az ótörök eredetű sárga
színnév régi alakjai. Régi
szövegekben, népdalokban hallhatjuk a sárhajú
(szőke), sárarany (sárga arany), a
sárig virág, sárig hasú kígyó
szavakat. A sármány madárnévben
is a sárga jelentésű sár- előtag szerepel.
Egyes tájegységek (Kalocsa, Mezőkövesd,
Palócföld), ahol nagy hagyománya volt
a hímzésnek, szövésnek, szűcsmunkának,
a köznyelvben már alig érthető
színneveket hagytak ránk: parasztrózsaszín,
gálickék, vadgalambkék.
Gálickék, permetkék
a permetezésre használt rézgálic
(kékkő) színére utal.
| Népi
hímzések színnevei |
 |
 |
 |
| parasztrózsaszín |
gálickék |
vadgalambkék |
|
|
 |
|
| Színnévtípusok 
| Színszótár–ABC 
