|
Pigment-
és festéknevek |
|
A
kerámia színnevei |
|
A több ezer éves kerámiaművesség
a kezdetektől fogva számtalan színt
használ, és még ma is kísérletezik
különféle árnyalatok és
felületi megjelenés (textúra) létrehozásával.
A szín a kerámiatárgyak alapvető
jellegzetessége, és a műfaj-meghatározásnak
is egyik támpontja.
Közvetlenül a kerámiaművességből
származó színnevek az alapanyaggal
és a mázatlan termékekkel vannak
kapcsolatban: agyagbarna, cserépvörös,
téglavörös, klinkervörös, terrakotta,
samottszín, porcelánfehér.
|
|
|
|
nyers agyag formázása |
samott |
mázatlan
cserép,
terrakotta |
fehér porcelán |
Színek a kínai kerámiaművészetből
– szeladon, teaporszín, mohamedánkék,
ökörvérvörös
Az egyik legrégibb kerámiaművészet
a kínai, különösen kifinomult tárgyakat
állított elő, és néhány
ritka színnevet is köszönhetünk
neki, melyek „szabad fordításban”,
európai közvetítéssel kerültek
a magyar szaknyelvbe.
A szeladon szürkés
kékeszöld máz, népszerűségének
oka, hogy színe hasonlít a jade kőhöz,
mely Kínában a hosszú élet
jelképe. Elterjedt hiedelem volt, hogy a szeladonmáz
megreped, ill. színe megváltozik, ha méreg
kerül az edénybe, ezért csak a császár
birtokában lehetett ez a kerámiafajta. A
szeladon francia eredetű szó (celadon), eredeti
kínai neve: qingci. (Celadon egy régi francia
regény főhőse, aki különleges,
világoszöld ruhákat viselt.)
A zöldtea porára emlékeztető
sárgászöld máz a teaporszín.
Kínai kerámiai
színnevek |
|
|
|
|
szeladon |
teaporszín |
kínai kék,
porcelánkék,
mohamedánkék |
ökörvérvörös |
Fémesen csillogó, réztartalmú,
szép mélyvörös máz az ökörvérvörös.
Kínában kb. ezer éve ismert mázazási
technika, a középkorban Európában
is felfedezték. A képen látható
öblös kerámiatípus őse régebben
kultikus edény lehetett, áldozati állatok
vérének felfogására szolgált,
a színnév valószínűleg
ennek emlékét őrzi.
Mohamedánkék, kínai kék, porcelénkék:
A kék kerámiamáz alapja a kobalt,
ezt a fémet a muzulmán vallású Perzsiából
szállították Kínába.
A Kelet mecsetjeiben az eget szimbolizálta a mintás,
dekoratív, ún. mohamedánkék kerámia. A klasszikus
kínai kék-fehér kerámiák
egyik színére utaló név a kínai kék ill.
a porcelánkék is.
Kobaltkék
– Delfti kék, habánkék, damaszkuszi
kék
Kobalt-oxiddal előállított kerámiaszín,
mely Európában, Ázsiában
századokon át igen kedvelt volt, ma is
használják. Nemcsak kerámiamáz,
hanem üvegszínezék és művészfesték
is készül belőle.
Kobaltkék |
|
|
|
|
modern kobaltkék
kerámia |
mecset,
Iszfahan
(Irán) |
habán korsó:
ónfehér, kobaltkék és
antimonsárga |
delfti kék |
A németalföldi Delft város 17-18.századi
híres kerámiáinak legfőbb színei
a kék és fehér, innen ered a delfti
kék színnév.
Svájcból, anabaptista hitük miatt menekültek
Magyarországra a habánok (hutteriták),
legismertebb mesterségük a fazekasság
volt. Fehér alapon kék virágminták,
sárga és ibolyaszínű motívumok
borították kerámiáikat, melyek
leggyakoribb színét néha habánkéknek is mondják.
A kobaltkékhez kötődik
még néhány nagyon ritka színnév:
a kerámiakék, fajanszkék, majolikakék.
Fajansz: (az itáliai Faenza város nevéből)
ónmázas kerámia, az egyszer már
égetett edényekre vitték fel az ónmázat,
majd erre festettek. Az ónmáz fel nem oldott
ón-oxidot tartalmaz, mely átlátszatlan
és melegfehér. Festőszínei
a kobaltkék mellett a mangánlila, antimonsárga
és zöld. A majolika (a név Mallorca
szigetét idézi) ugyanaz a termék,
csak elnevezésében különbözik
a fajansztól. A reneszánsz korban Itáliában
így nevezték a móroktól eltanult
technikával készült ónmázas
tárgyakat.
Török kerámiaszínek
Damaszkusz, Szíria fővárosa, az
iszlám kerámia- és más iparművészeti
tárgyak egyik kereskedelmi központja volt
évszázadokkal ezelőtt. A híres
damaszkuszi kerámia tulajdonképpen török,
Iznik városához kötődik, a
14-17.század közötti stíluskorszak
neve. Jellegzetessége a fehér alapra rajzolt
színes, növényi és geometrikus
minta, leggyakoribb színei a kobaltkék
mellett a türkiz, zöld és bóluszvörös.
Török kerámia |
|
|
|
damaszkuszi kék |
törökzöld csempe |
bóluszvörös |
Ónfehér, ólomfehér
Az ónmáz fedőmáz, melyet a
fajansz és habán kerámiákon
láthatunk. Átlátszatlan, melegfehér
színét a benne lévő, nem oldódó
ón-oxidtól kapja.
Az ólom nemcsak festőpigment, hanem áttetsző
kerámiai mázak alapja is volt. Színezhető,
a belerakott fémoxidoktól függően
lehet sárga (vas-oxid), zöld (réz-oxid),
kék (kobalt-oxid), fekete (mangán-oxid).
Az ólommáz mérgező, ma már
ritkán használják. A fazekaszöld ólom-oxid és réz-oxid tartalmú,
transzparens máz, amely kb. 960 fokon olvad – a
népi fazekasok általánosan ismert
máza.
|
|
|
ónfehér
|
ólomfehér |
fazekaszöld |
Lüszter színek, eozin
A ragyogó, fémesen irizáló
kerámiamázat a 9. században már
használták a perzsák és arabok,
de ez a tudás később feledésbe
merült. A reneszánsz korban, majd az 1800-as
években újra indultak a kísérletek,
az egyik újra-felfedező Zsolnay Vilmos (1828-1900)
volt. A francia-német eredetű „lüszter”
szó a csillogásra utal, és bármilyen
színű lehet.
A lüszteres mázak egyik fajtája a zöld
eozin, az 1890-es években kísérletezte ki
Zsolnay Vilmos és Wartha Vince. A pécsi
gyár terméke a szecesszió idején
vált világhírűvé. Magyarországon
legismertebb eozinfajta a zöld, mely az aranysárga
és türkiz között irizál,
de más színben (vörös, kék,
lila) is létezik.
Vasvörös
A máz különféle vasvegyületeket
tartalmaz, összetételétől, valamint
az égetés körülményeitől
függően keletkezik a barnás, mélyvörös
szín.
|
|
|
|
lüszter mázas
kerámia |
zöld eozin |
vasvörös |
májvörös |
|
|
|
|