Nyitóoldal Honlaptérkép Mellékletek E-mail
SZÍNNÉV
A színnév szerepe
Emberi színek
Állatszínnevek
Pigmentnevek
Festészet
Textilfestés
Kerámia
Nyomtatás
Régi színnevek
Divatszínnevek
Gúnyos színnevek
Pigment- és festéknevek
 
A kerámia színnevei
 
A több ezer éves kerámiamûvesség a kezdetektôl fogva számtalan színt használ, és még ma is kisérletezik különféle árnyalatok és felületi megjelenés (textúra) létrehozásával. A szín a kerámiatárgyak alapvetô jellegzetessége, és a mûfaj-meghatározásnak is egyik támpontja.

Közvetlenül a kerámiamûvességbôl származó színnevek az alapanyaggal és a mázatlan termékekkel vannak kapcsolatban: agyagbarna, cserépvörös, téglavörös, klinkervörös, terrakotta, samottszín, porcelánfehér.

nyers agyag formázása samott mázatlan cserép,
terrakotta
fehér porcelán

Színek a kínai kerámiamûvészetbôl
- szeladon, teaporszín, mohamedánkék, ökörvérvörös

Az egyik legrégibb kerámiamûvészet a kínai, különösen kifinomult tárgyakat állított elô, és néhány ritka színnevet is köszönhetünk neki, melyek "szabad fordításban", európai közvetítéssel kerültek a szaknyelvbe.

A szeladon szürkés kékeszöld máz, népszerûségének oka, hogy színe hasonlít a jade kôhöz, mely Kínában a hosszú élet jelképe. Elterjedt hiedelem volt, hogy a szeladonmáz megreped, ill. színe megváltozik, ha méreg kerül az edénybe, ezért csak a császár birtokában lehetett ez a kerámiafajta. A szeladon francia eredetû szó (celadon), eredeti kínai neve: qingci. (Celadon egy régi francia regény fôhôse, aki különleges, világoszöld ruhákat viselt.)

A zöldtea porára emlékeztetô sárgászöld máz a teaporszín.

kínai kerámiai színnevek
szeladon teaporszín kínai kék
porcelánkék
mohamedánkék
ökörvérvörös

Fémesen csillogó, réztartalmú, szép mélyvörös máz az ökörvérvörös. Kínában kb. ezer éve ismert mázazási technika, a középkorban Európában is felfedezték. A képen látható öblös kerámiatípus ôse régebben kultikus edény lehetett, áldozati állatok vérének felfogására szolgált, a színnév valószínûleg ennek emlékét ôrzi.
Mohamedánkék, kínai kék, porcelénkék:
A kék kerámiamáz alapja a kobalt, ezt a fémet a mohamedán Perzsiából szállították Kínába. A Kelet mecsetjeiben az eget szimbolizálta a mintás, dekoratív, kék kerámia. A klasszikus kínai kék-fehér kerámiák egyik színére utaló név, a kínai kék ill. a porcelánkék is.

Kobaltkék
- Delfti kék, habánkék, damaszkuszi kék

Kobalt-oxiddal elôállított kerámiaszín, mely Európában, Ázsiában századokon át igen kedvelt volt, ma is használják. Nemcsak kerámiamáz, hanem üvegszínezék, és mûvészfesték is készül belôle.
kobaltkék
modern kobaltkék
kerámia
mohamedán
mecset, Iszfahan
(Perzsia)
habán korsó:
ónfehér, kobaltkék és antimonsárga
delfti kék

A németalföldi Delft 17-18.századi híres kerámiáinak legfôbb színei a kék és fehér, innen ered a delfti kék színnév.

Svájcból, anabaptista hitük miatt menekültek Magyarországra a habánok (hutteriták), legismertebb mesterségük a fazekasság volt. Fehér alapon kék virágminták, sárga és ibolyaszínû motívumok borították kerámiáikat, melyek leggyakoribb színét néha habánkéknek is mondják.
A kobaltkékhez kötôdik még néhány nagyon ritka színnév: a kerámiakék, fajanszkék, majolikakék. Fajansz: (az itáliai Faenza város nevébôl) ónmázas kerámia, az egyszer már égetett edényekre vitték fel az ónmázat, majd erre festettek. Az ónmáz fel nem oldott ón-oxidot tartalmaz, mely átlátszatlan és melegfehér. Festôszínei a kobaltkék mellett a mangánlila, antimonsárga és zöld. A majolika (a név Mallorca szigetét idézi) ugyanaz a termék, csak elnevezésében különbözik a fajansztól. A reneszánsz korban Itáliában így nevezték a móroktól eltanult technikával készült ónmázas tárgyakat.

Török kerámiaszínek
Damaszkusz, Szíria fôvárosa, az iszlám kerámia- és más iparmûvészeti tárgyak egyik kereskedelmi központja volt évszázadokkal ezelôtt. A híres damaszkuszi kerámia tulajdonképpen török, Iznik városához kötôdik, a 14-17.század közötti stíluskorszak neve. Jellegzetessége a fehér alapra rajzolt színes, növényi és geometrikus minta, leggyakoribb színei a kobaltkék mellett a türkiz, zöld és bóluszvörös.
török kerámia
damaszkuszi kék törökzöld csempe bóluszvörös


Ónfehér, ólomfehér
Az ónmáz fedômáz, melyet a fajansz és habán kerámiákon láthatunk. Átlátszatlan, melegfehér színét a benne lévô, nem oldódó ón-oxidtól kapja.
Az ólom nemcsak festôpigment, hanem áttetszô kerámiai mázak alapja is volt. Színezhetô, a belerakott fémoxidoktól függôen lehet sárga (vas-oxid), zöld (réz-oxid), kék (kobalt-oxid), fekete (mangán-oxid). Az ólommáz mérgezô, ma már ritkán használják. A fazekaszöld ólom-oxid és réz-oxid tartalmú, transzparens máz, amely kb. 960 fokon olvad - a népi fazekasok általánosan ismert máza.

ónfehér
ólomfehér fazekaszöld

Lüszter színek, eozin
A ragyogó, fémesen irizáló kerámiamázat a 9. században már használták a perzsák és arabok, de ez a tudás késôbb feledésbe merült. A reneszánsz korban, majd az 1800-as években újra indultak a kisérletek, az egyik újra-felfedezô Zsolnay Vilmos (1828-1900) volt. A francia-német eredetû "lüszter" szó a csillogásra utal, és bármilyen színû lehet.
A lüszteres mázak egyik fajtája a zöld eozin, az 1890-es években kisérletezte ki Zsolnay Vilmos és Wartha Vince. A pécsi gyár terméke a szecesszió idején vált világhírûvé. Magyarországon legismertebb eozinfajta a zöld, mely az aranysárga és türkiz között irizál, de más színben (vörös, kék, lila) is létezik.

Vasvörös
A máz különféle vasvegyületeket tartalmaz, összetételétôl, valamint az égetés körülményeitôl függôen keletkezik a barnás, mélyvörös szín.

lüszter mázas
kerámia
zöld eozin vasvörös májvörös
 
Irodalom, linkek
 
 
Katona Imre: Zsolnay, Gondolat Kiadó, Budapest 1977

Fajcsák Györgyi (szerk.): Keleti mûvészeti lexikon, Corvina Kiadó, 2007

Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Mûvészeti Múzem

A kínai kerámia mûvészete

Fazekas kisszótár
http://www.mesterporta.hu/index.php?014357&d=1