Bevezető | Színnévtípusok | A színnév szerepe | Színszótár–ABC | Színszótár–Színtartományok
Nyitóoldal | Honlaptérkép | Mellékletek | E-mail
SZÍNNÉV
Színnévtípusok
Módosító jelzők
Árnyalatjelzők
Az árnyalatok kifejezhetik:

– A világosság (tónus) érték változatait (sötét, világos, halvány, közép-)

– A színtartalom arányát (élénk, tüzes, rikító, fakó, szürkés)

– A hő- és ízérzethez kapcsolódó karaktert (hideg, meleg, fagylalt, fanyar)

– Az anyag- és felület jellegét (arany, bársonyos, matt)


Az árnyalatok többsége jól körülhatárolható tartomány a színsíkon:


A színárnyalatok helye a színsíkon


1 élénk, erős, fagylalt, foszfor, harsány, harsogó, hirtelen, intenzív, izzó, neon, ős, ragyogó, rikító, telített, telt, tiszta, tüzes, tömény, ultra, UV, vad, vidám, világító, virító
2 derített, fátyol, gyenge, habos, halvány, krém, lágy, pasztell, üde, világos, vizezett, vakító
3 haragos, mély, sötét
4 bágyadt, döglött, fakó, fáradt, ködös, közép, mosott, öreg, piszkos, sápadt, szürkés, telítetlen, tompa, tört



1. tartomány

2. tartomány

4. tartomány

3. tartomány


Nem köthető a színsíkhoz:
antik, arany, bársonyos, ezüst, fanyar, fém, fényes, gyöngy, hamvas, hideg, irizáló, lakk, matt, meleg, metál, opálos


A jelzős szerkezetekkel megsokszorozhatjuk a színneveket, és pontosabban tudjuk a színt meghatározni, pl.: világos szürkészöld, középkék, halványdrapp, sötét gesztenyebarna, rikító vörös, törtrózsaszín, tüzesnarancs, mélylila, erős sárga, telített bíbor, lakkfekete, fakó bordó, bágyadt türkiz, stb.

Az árnyalatjelzők majdnem minden színnévvel társulhatnak, de vannak bizonyos korlátok:


Semleges színekhez kapcsolódó árnyalatok

A semleges színekhez (fehér, fekete, szürke) kevesebb jelző kapcsolódik, és kiesnek az ellentétes pólusok árnyalatai.

– A 'fehér' lehet: tiszta, ragyogó, vakító, krém, tört, piszkos, szürkés, vagy sápadt (arc), valamint hideg és meleg. Mint felületi szín van: antik, ezüst, fátyol, fém, fényes, matt és opálos fehér. Nincs vagy ritka a sötétfehér.

– A 'fekete' lehet: tiszta, mély, szürkés, piszkos, tompa, vagy fakó (ruhaanyag); hideg és meleg; továbbá fényes, lakk, bársonyos és matt. Nincs vagy ritka a világosfekete.

– A 'szürke' lehet: világos, halvány, sötét, mély, piszkos, fáradt vagy közép; hideg és meleg; bársonyos, fényes, gyöngy, hamvas, metál.

Nincs, legalábbis a köznyelvben: *élénkfekete, *tüzesfehér, *harsogó szürke, az irodalmi nyelvben azonban lehet.


Színes (kromatikus) színekhez kapcsolódó árnyalatok

Tiszta árnyalatok
(1. tartomány)
– A tüzes, izzó inkább a meleg színekhez (sárga-narancs-vörös-bíbor) illik, olykor előfordul a kékkel és zölddel is. Az élénk, erős, ragyogó, telített, tiszta, stb. bármely színes színnel társulhat. Ezek a jelzők pozitív értékítéletet tükröznek, mert szeretjük, ha egy színnek határozott jellege („jelleme”) van. A fagylalt, a hirtelen, a vidám és a világító jelző a nagyon élénk, kissé világos színekre vonatkozik.

– A harsány, harsogó, vad, virító és különösen a rikító kissé pejoratív, a tolakodó, környezetéből kirívó színű tárgyakra mondjuk.

Világos és sötét árnyalatok (2. és 3. tartomány)
– A világos (2.) árnyalattartomány csak nagyon ritkán alkot párt a feketével (a halványfekete inkább szürke), és fordítva, a sötét (3.) árnyalatjelzők a fehérrel: (nincs sötétfehér), de van piszkosfehér, törtfehér. A vakító jelző elsősorban a fehér módosító jelzője, de van vakító kék (tenger, ég) is. A pasztell a (nem-semleges) alapszínnevekkel állhat: van pasztellkék, pasztellrózsaszín, de nincs sok értelme a „pasztellfehér”-nek. A világos árnyalatra mondhatjuk: fátyol, gyenge, gyöngy, habos, halvány, krém, lágy, üde.

– A haragos és a mély jelző a sötét, de még viszonylag telített színre illik (ld. haragoszöld, mélyvörös)

– A többi alapszín, beleértve a szürkét is, lehet világos vagy sötét.

Tört árnyalatok (4. tartomány)
– A 4. árnyalatcsoportból a telítetlen, tört, szürkés állhat bármely (nem-semleges) színnel: telítetlen vörös, törtlila, szürkéskék. A többi jelzőnek inkább hangulati értéke van, és ez mind negatív: a piszkosbarna – csúnya szürkésbarna; fakózöld lehet egy ruhaanyag, ami a sok mosásban elvesztette a színét. A tompa, sápadt, fáradt, ködös, bágyadt stb. jelző a nehezen meghatározható, jellegtelen színre illik, melyre szoktuk mondani azt is: seszínű.

A közép legtöbbször a szürkével és a kékkel társul (középszürke, középkék), a világos-sötét pólusok között félúton lévő árnyalatot jelenti.


Egyéb árnyalatok
Az arany, ezüst, bársonyos, fém, fényes, hamvas, irizáló, lakk, matt, opálos árnyalatnév mindenekelőtt felületjelző és valamilyen anyaghoz kötődik (pl. hamvaskék szilva, fényesfekete bogár, irizáló zöld madártoll).

Derített színről inkább a festők beszélnek, azt jelenti számukra, hogy egy tiszta színt fehér (vagy más világos színű) festékkel kevertek (pl. zöldet fehérrel vagy világossárgával). A lazúros vagy vizezett árnyalat inkább világos és telítetlen, a hígított, nem-fedő festékréteg lehet ilyen (pl. akvarellkép).

| |
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Tartalom (Site map) | Magamról | Jogi nyilatkozat | Email |
Utolsó tartalmi frissítés: 2018. január