Nyitóoldal Honlaptérkép Mellékletek E-mail
SZÍNNÉV
Színnévtípusok
Alapszínnevek
Egytagú színnevek
Módosító jelzôk
Árnyalatjelzôk
Szomszédos színek
Összetett színnevek
Színcsoportnevek
Módosító jelzôk
 
Árnyalatjelzôk
 
Árnyalatjelzôk - szótár, 80 címszó »
 
Az árnyalatok kifejezhetik:
- A világosság (tónus) érték változatait (sötét, világos, halvány, közép)
- A színtartalom arányát (élénk, tüzes, rikító, fakó, szürkés)
- A hô- és ízérzethez kapcsolódó karaktert (hideg, meleg, fagylalt, fanyar)
- Az anyag- és felület jellegét (arany, bársonyos, matt)

Az árnyalatok többsége jól körülhatárolható tartomány a színsíkon:

a színárnyalatok helye a színsíkon

1 élénk, erôs, fagylalt, foszfor, harsány, harsogó, hirtelen, intenzív, izzó, neon, ôs, ragyogó, rikító, telített, telt, tiszta, tüzes, tömény, ultra, UV, vad, vidám, világító, virító
2 derített, fátyol, gyenge, habos, halvány, krém, lágy, lazúros, pasztell, üde, világos, vizezett, vakító
3 haragos, mély, sötét
4 bágyadt, döglött, fakó, fáradt, ködös, közép, mosott, öreg, piszkos, sápadt, szürkés, telítetlen, tompa, tört


1. tartomány

2. tartomány

4. tartomány

3. tartomány

Nem köthetô a színsíkhoz:
antik, arany, bársonyos, ezüst, fanyar, fém, fényes, gyöngy, hamvas, hideg, irizáló, lakk, matt, meleg, metál, opálos

A jelzôs szerkezetekkel megsokszorozhatjuk a színneveket, és pontosabban tudjuk a színt meghatározni, pl.: világos szürkészöld, középkék, halványdrapp, sötét gesztenyebarna, rikító vörös, törtrózsaszín, tüzesnarancs, mélylila, erôs sárga, telített bíbor, lakkfekete, fakó bordó, bágyadt türkiz, stb.

Az árnyalatjelzôk majdnem minden színnévvel társulhatnak, de vannak bizonyos korlátok:

Semleges színekhez kapcsolódó árnyalatok

A semleges színekhez (fehér, fekete, szürke) kevesebb jelzô kapcsolódik, és kiesnek az ellentétes pólusok árnyalatai.

- A fehér lehet: tiszta, ragyogó, vakító, krém, tört, piszkos, szürkés, vagy sápadt (arc), valamint hideg és meleg. Mint felületi szín van: antik, ezüst, fátyol, fém, fényes, matt és opálos fehér.

- A fekete lehet: tiszta, mély, szürkés, piszkos, tompa, vagy fakó (ruhaanyag); hideg és meleg; továbbá fényes, lakk, bársonyos és matt.

- A szürke lehet: világos, halvány, sötét, mély, piszkos, fáradt, vagy közép; hideg és meleg; bársonyos, fényes, gyöngy, hamvas, metál.

Nincs, legalábbis a köznyelvben: *élénkfekete, *tüzesfehér, *harsogó szürke, az irodalmi nyelvben azonban lehet.

Színes színekhez kapcsolódó árnyalatok

Tiszta árnyalatok
(1.)
- A tüzes, izzó inkább a meleg színekhez (sárga-narancs-vörös) illik. Az élénk, erôs, ragyogó, telített, tiszta, stb. bármely színes színnel társulhat. Ezek a jelzôk pozitív értékitéletet tükröznek, mert szeretjük, ha egy színnek határozott jellege ("jelleme") van. A fagylalt, a hirtelen, a vidám és a világító jelzô a nagyon élénk, kissé világos színekre vonatkozik.

- A harsány, harsogó, vad, virító és különösen a rikító kissé pejoratív, a tolakodó, környezetébôl kirívó színû tárgyakra mondjuk.

Világos és sötét árnyalatok (2. és 3.)
- A világos (2.) árnyalattartomány csak nagyon ritkán alkot párt a feketével (a halványfekete inkább szürke), és fordítva, a sötét (3.) árnyalatjelzôk a fehérrel: (nincs sötétfehér), de van piszkosfehér, törtfehér. A vakító jelzô elsôsorban a fehér módosító jelzôje, de van vakító kék (tenger, ég) is. A pasztell a (nem-semleges) alapszínnevekkel állhat: van pasztellkék, pasztellrózsaszín, de nincs sok értelme a "pasztellfehér"-nek. A világos árnyalatra mondhatjuk: fátyol, gyenge, gyöngy, habos, halvány, krém, lágy, üde.

- A haragos és a mély jelzô a sötét, de még viszonylag telített színre illik (ld. haragoszöld, mélyvörös)

- A többi alapszín, beleértve a szürkét is, lehet világos vagy sötét.

Tört árnyalatok (4.)
- A 4. árnyalatcsoportból a telítetlen, tört, szürkés állhat bármely (nem-semleges) színnel: telítetlen vörös, törtlila, szürkéskék. A többi jelzônek inkább hangulati értéke van, és ez mind negatív: a piszkosbarna - csúnya szürkésbarna; fakózöld lehet egy ruhaanyag, ami a sok mosásban elvesztette a színét. A tompa, sápadt, fáradt, ködös, bágyadt stb. jelzô a nehezen meghatározható, jellegtelen színre illik, melyre szoktuk mondani azt is: seszínû.

A közép legtöbbször a szürkével és a kékkel társul (középszürke, középkék), a világos-sötét pólusok között félúton lévô árnyalatot jelenti.

Egyéb árnyalatok
Az arany, ezüst, bársonyos, fém, fényes, hamvas, irizáló, lakk, matt, opálos árnyalatnév mindenekelôtt felületjelzô és valamilyen anyaghoz kötôdik (pl. hamvaskék szilva, fényesfekete bogár, irizáló zöld madártoll).

Derített színrôl inkább a festôk beszélnek, azt jelenti számukra, hogy egy tiszta színt fehér (vagy más világos színû) festékkel kevertek (pl. zöldet világossárgával). A lazúros, vagy vizezett árnyalat inkább világos és telítetlen, a hígított, nem- fedô festékréteg lehet ilyen (pl. akvarellkép).