Színcsoportnevek, melyek nemcsak az anyag színére, hanem jellegzetes felületi minőségére
(pl. fényszórás, csillogás,
textúra) is utalnak. Többnyire nem homogén
színek, hanem a megvilágítástól,
a fény irányától függően
változik a vizuális megjelenésük:
Fém- v. metálszínek,
aranyszínek, ezüstszínek; Irizáló-,
gyöngy(ház)- és lüszterszínek;
UV-, foszfor- és neonszínek; Lakk színek;
Matt- és hamvas színek
Fémszínek, Metálszínek
A fém- vagy
metálszínek fényvisszaverő
(reflexiós) jellemzője különbözik
más színes anyagokétól,
ezért csak plasztikus felületen, megfelelő
fényviszonyok mellett látszanak fémesnek.
A vizuális megjelenést a fémfelület
vagy a fémfesték (a festékhez
kevert fémpor, pl. szürke alumíniumpor)
befolyásolja, mely a fényhatást,
a szürkés-ezüstös árnyalatot
adja. A tárgyra eső fénysugár
több helyről verődik vissza: a
festékréteg fémszemcséiről
és a festett felület síkjáról.
A visszavert sugarak interferálnak,
vagyis erősítik vagy kioltják
egymást.
Fémszínek,
metálszínek |
|
|
|
ezüstmetál |
fémfestékek |
aranymetál |
A fémek többféleképpen
szerepelhetnek a színnevekben:
– Fémből készült pigmentek
nevében (ólomfehér, rézrozsdazöld),
részletesebben: Kémiai
színnevek
– A fém alapszínére utalnak,
a fémes hatásnak kicsi a jelentősége
(ezüstszürke, aranysárga, rézvörös)
– A fémes felületi jelleget hangsúlyozzák,
a szín eltérhet a fém eredeti
színétől (ezüstzöld,
aranybarna)
– Élőlények színnevében,
mint az emberi haj, állati szőrzet,
madártoll (aranyszőke, vasderes ló,
rézpulyka)
A fémszínek közül a két
nemesfémhez – az aranyhoz és az ezüsthöz
– különösen gyakran kapcsolódik
színnév:
Aranyszínek |
|
|
|
|
aranysárga |
óarany |
aranyvörös |
aranyzöld
bogár |
Bármely színes felület lehet
„aranyszínű”, ha sárgás
fénye, fémes csillogása van.
Ezüstszínek |
|
|
|
|
ezüstkék |
textil |
ezüstzöld
levelek |
ezüstszínű
halak |
Fémes fényű, kékes-szürkés
anyagokra, de nemcsak fémekre mondjuk, hanem
pl. papírra, textilre, műanyagra, sőt
az élővilágban is előfordul az
ezüstszín (ezüsthátú gorilla).
A fém, metál, arany, ezüst árnyalatjelzők
is, és számos egyedi összetételben
szerepelnek.
– Kapcsolódó színnevek:
fémek:
acél-, alumínium-, arany-, ezüst-,
króm-, nikkel-, platina-, réz-, ólom-,
ón-, vas- előtagú színnevek;
ötvözetek: alpakka-,
bádog-, bronz- előtagú színnevek;
oxidált fémek:
rozsda-, patina- előtagú színnevek.
– Kapcsolódó árnyalatjelzők:
ezüst, arany, fényes, fém, metál
Irizáló színek, Gyöngy(ház)színek, Lüszterszínek
Az irizáló
szín függ a ráeső fénytől
és a szemlélő nézőpontjától.
Különleges hatását az adja,
hogy mozgás közben a felület „színt
játsszik”, kissé fémesen
csillog, vagyis irizál. Ilyen a gyöngyház
(kagyló- és csigahéj, gyöngy),
a páva, kolibri és sok más
madár tolla, a lepkeszárny, számos
üveg- és kerámiafajta (pl. eozin,
lüsztermáz). Az ásványok,
ékkövek között is előforduló
vizuális jelenségnek egyedi elnevezései
vannak: opalizálás (ld. opálkék),
adularizálás (ld. holdezüst).
Természetes
irizáló anyagok |
|
|
|
|
gyöngykagyló |
pávatoll |
zöld opál |
lepke |
Az optikai jelenség oka, hogy az anyag különleges
felületi (pl. réteges, lamellás)
szerkezete megtöri a ráeső fényt
és különböző mélységekből
veri vissza. A felületi rétegek vastagsága
közel van a fény hullámhosszához
(380-700 nanométer). Visszaverődés
közben a fénysugarak interferálnak,
hol erősítik, hol kioltják egymást,
a fény különböző hullámhosszúságú
alkotórészei jutnak a szemünkbe,
ez kelti a „mozgó” színhatást.
(Pl. a kompakt lemezek felületén
is hasonló módon, a finom rovátkolás
miatt játsszik szivárványt
a fény.)
Az irizáló szín- és
fényjáték kevésbé
kemény, mint a fémek esetében,
pl. a madártoll vagy a lepkeszárny
sokkal bonyolultabb szerkezetű, mint a fémfelület,
ezért finomabb színhatások
és selymesebb fény jellemzi ezeket
az anyagokat.
Az irizáló szín gyakori névváltozata
a gyöngyszín vagy gyöngyházszín,
a mázas kerámiák között
pedig a lüszterszín, de ez színnévként
sokkal ritkább. Árnyalatjelzők
is, egyedi összetételekben: gyöngyházfehér,
gyöngysárga, irizáló zöld,
lüszterkék stb. is előfordulnak.
Gyöngyszínek |
|
|
|
|
gyöngyfehér |
gyöngyrózsaszín |
gyöngysárga |
gyöngykék |
Mesterséges
irizáló anyagok |
|
|
|
zöld eozinmázas
kerámia
(Pécs, Zsolnay kút) |
lüsztermázas
kerámia |
lüszterkék
gyöngy |
– Kapcsolódó színnevek: pávakék,
kolibrizöld, eozinzöld, holdezüst,
opálfehér, ökörvérvörös
– Kapcsolódó árnyalatjelzők:
irizáló, gyöngy
UV színek, Foszforszínek, Neonszínek
Igen telített,
szinte világító színek.
Az optikai jelenség a lumineszcencia körébe
tartozik, rendszerint a foszforral vagy a fluorittal
kapcsolatos. Egyik köznyelvi névváltozata
a foszfor-, vagy foszforeszkáló szín,
a másik –még kevésbé
pontos–, a neonszín, mely az utcai neonreklámok
világító színeire utal.
A foszfor és a fluorit, ha megvilágítják
vagy melegítik őket, fényt bocsátanak
ki, sőt a foszfortartalmú vegyületek
a besugárzás megszűnte után
is világítanak egy ideig (ezen alapul
a hagyományos CRT monitorok képmegjelenítése).
Fokozottan érzékenyek a rövid
(kék, ibolya és ultraviola) hullámokra,
ezért nevezzük ezeket UV-színeknek.
Világító megjelenésük
csak természetes, vagy speciális mesterséges
fényforrás alatt érvényesül,
– fotón, monitoron alig lehet érzékeltetni
a vizuális hatást.
Veszélyes körülmények között
dolgozók számára ilyen feltűnő
színű anyagból készülnek
mellények és figyelemfelkeltő
eszközök. A kiemelő filcek, jelzőfestékek
és más (többnyire műanyag) tárgyak
is lehetnek „neon” színűek.
UV-, foszfor-
és neonszínek |
|
|
|
|
Árnyalatjelzők is, egyedi színnevekben
bármely színes színnel társulhatnak:
neonzöld, UV-narancs, foszforeszkáló
rózsaszín stb.
– Kapcsolódó színnevek: uránsárga,
rhodamine-vörös
– Kapcsolódó árnyalatjelzők:
foszfor, neon, világító, UV,
ultra,
Lakkszínek
A lakkozott felület
fényes, csillogó, vagyis több
fényt ver vissza és így telítettebb,
plasztikusabb színhatást kelt, mint
a hasonló színű, de fénytelen.
A lakk a Távol-Keleten honos lakkfa nedve.
A fa törzsét megmetszik és összegyűjtik
a kifolyó nedvet. A lakkrétegek tartósítják
a fából készült tárgyakat,
és fényes-csillogó felületet
eredményeznek. Ázsiában (Kína,
Japán) máig élő hagyománya
van a lakkművészetnek.
Lakkszínek |
|
|
|
|
kínai
lakkmunka |
japán
lakkdoboz
|
hegedű |
körömlakkok |
Árnyalatjelző is, és valamennyi
színnévvel társulhat: lakkvörös,
lakksárga, lakkfekete stb.
– Kapcsolódó színnevek: sellak
– Kapcsolódó árnyalatjelzők:
fényes, lakk
Matt színek, Hamvas színek
A matt és
a hamvas felületről szórtan verődik
vissza a fény (diffúz fényszórás),
az ilyen tárgyak színe valamivel kevésbé
élénknek tűnik, mint az azonos
színű, de fényes és csillogó
felületé.
A hamvas anyagok felülete matt, bársonyos,
ezüstös vagy fehéres. Érdekes,
hogy a kék gyümölcsök (szilva,
szőlő, kökény, áfonya)
csak addig látszanak kéknek, míg
hamvasságuk (leheletvékony fehér
viaszréteg) ép. Ha ezt ledörzsöljük,
előtűnik a gyümölcs sötétlila
héja. A vékony fehér viaszréteg
részben átengedi a fényt, szétszórja
a sugarakat, egy részüket visszaveri,
legnagyobb arányban a rövid hullámhosszúságú
(kék) sugarakat – ezért látjuk
ezeket az anyagokat kékesnek. A hamvasságot
nemcsak viaszréteg okozhatja, hanem apró
bolyhok, finom pihék, téli zuzmara:
vizuális hatásukat ilyenkor is a
diffúz fényszórás eredményezi.
Matt színek |
Hamvas színek |
|
|
|
|
cukorka |
gyöngy |
ezüstfenyő |
őszibarack |
Áfonya
és kökény |
|
|
|
|
hamvas
és hamvatlan áfonya |
hamvas
és hamvatlan kökény |
– Kapcsolódó színnevek: szilvakék,
szőlőszín, áfonyakék,
borókakék, kökényszín,
fenyőzöld, barackrózsaszín,
stb.
– Kapcsolódó árnyalatjelzők:
hamvas, matt, bársonyos, fehéres,
kékes, opálos
|