Bevezető | Színnévtípusok | A színnév szerepe | Színszótár–ABC | Színszótár–Színtartományok
Nyitóoldal | Honlaptérkép | Mellékletek | E-mail
SZÍNNÉV
Színnévtípusok
Színcsoportnevek
Anyag- és felületszínek
Színcsoportnevek, melyek nemcsak az anyag színére, hanem jellegzetes felületi minőségére (pl. fényszórás, csillogás, textúra) is utalnak. Többnyire nem homogén színek, hanem a megvilágítástól, a fény irányától függően változik a vizuális megjelenésük:

Fém- v. metálszínek, aranyszínek, ezüstszínek; Irizáló-, gyöngy(ház)- és lüszterszínek; UV-, foszfor- és neonszínek; Lakk színek; Matt- és hamvas színek


Fémszínek, Metálszínek

A fém- vagy metálszínek fényvisszaverő (reflexiós) jellemzője különbözik más színes anyagokétól, ezért csak plasztikus felületen, megfelelő fényviszonyok mellett látszanak fémesnek. A vizuális megjelenést a fémfelület vagy a fémfesték (a festékhez kevert fémpor, pl. szürke alumíniumpor) befolyásolja, mely a fényhatást, a szürkés-ezüstös árnyalatot adja. A tárgyra eső fénysugár több helyről verődik vissza: a festékréteg fémszemcséiről és a festett felület síkjáról. A visszavert sugarak interferálnak, vagyis erősítik vagy kioltják egymást.


Fémszínek, metálszínek
ezüstmetál fémfestékek aranymetál

A fémek többféleképpen szerepelhetnek a színnevekben:
– Fémből készült pigmentek nevében (ólomfehér, rézrozsdazöld), részletesebben: Kémiai színnevek
– A fém alapszínére utalnak, a fémes hatásnak kicsi a jelentősége (ezüstszürke, aranysárga, rézvörös)
– A fémes felületi jelleget hangsúlyozzák, a szín eltérhet a fém eredeti színétől (ezüstzöld, aranybarna)
– Élőlények színnevében, mint az emberi haj, állati szőrzet, madártoll (aranyszőke, vasderes ló, rézpulyka)


A fémszínek közül a két nemesfémhez – az aranyhoz és az ezüsthöz – különösen gyakran kapcsolódik színnév:

Aranyszínek
aranysárga óarany aranyvörös aranyzöld bogár

Bármely színes felület lehet „aranyszínű”, ha sárgás fénye, fémes csillogása van.

Ezüstszínek
ezüstkék textil ezüstzöld levelek ezüstszínű halak

Fémes fényű, kékes-szürkés anyagokra, de nemcsak fémekre mondjuk, hanem pl. papírra, textilre, műanyagra, sőt az élővilágban is előfordul az ezüstszín (ezüsthátú gorilla).

A fém, metál, arany, ezüst árnyalatjelzők is, és számos egyedi összetételben szerepelnek.

– Kapcsolódó színnevek:
fémek: acél-, alumínium-, arany-, ezüst-, króm-, nikkel-, platina-, réz-, ólom-, ón-, vas- előtagú színnevek;
ötvözetek: alpakka-, bádog-, bronz- előtagú színnevek;
oxidált fémek: rozsda-, patina- előtagú színnevek.
– Kapcsolódó árnyalatjelzők: ezüst, arany, fényes, fém, metál



Irizáló színek, Gyöngy(ház)színek, Lüszterszínek

Az irizáló szín függ a ráeső fénytől és a szemlélő nézőpontjától. Különleges hatását az adja, hogy mozgás közben a felület „színt játsszik”, kissé fémesen csillog, vagyis irizál. Ilyen a gyöngyház (kagyló- és csigahéj, gyöngy), a páva, kolibri és sok más madár tolla, a lepkeszárny, számos üveg- és kerámiafajta (pl. eozin, lüsztermáz). Az ásványok, ékkövek között is előforduló vizuális jelenségnek egyedi elnevezései vannak: opalizálás (ld. opálkék), adularizálás (ld. holdezüst).


Természetes irizáló anyagok
gyöngykagyló pávatoll zöld opál lepke

Az optikai jelenség oka, hogy az anyag különleges felületi (pl. réteges, lamellás) szerkezete megtöri a ráeső fényt és különböző mélységekből veri vissza. A felületi rétegek vastagsága közel van a fény hullámhosszához (380-700 nanométer). Visszaverődés közben a fénysugarak interferálnak, hol erősítik, hol kioltják egymást, a fény különböző hullámhosszúságú alkotórészei jutnak a szemünkbe, ez kelti a „mozgó” színhatást. (Pl. a kompakt lemezek felületén is hasonló módon, a finom rovátkolás miatt játsszik szivárványt a fény.)

Az irizáló szín- és fényjáték kevésbé kemény, mint a fémek esetében, pl. a madártoll vagy a lepkeszárny sokkal bonyolultabb szerkezetű, mint a fémfelület, ezért finomabb színhatások és selymesebb fény jellemzi ezeket az anyagokat.

Az irizáló szín gyakori névváltozata a gyöngyszín vagy gyöngyházszín, a mázas kerámiák között pedig a lüszterszín, de ez színnévként sokkal ritkább. Árnyalatjelzők is, egyedi összetételekben: gyöngyházfehér, gyöngysárga, irizáló zöld, lüszterkék stb. is előfordulnak.


Gyöngyszínek
gyöngyfehér gyöngyrózsaszín gyöngysárga gyöngykék

Mesterséges irizáló anyagok
zöld eozinmázas kerámia
(Pécs, Zsolnay kút)
lüsztermázas
kerámia
lüszterkék gyöngy

– Kapcsolódó színnevek: pávakék, kolibrizöld, eozinzöld, holdezüst, opálfehér, ökörvérvörös
– Kapcsolódó árnyalatjelzők: irizáló, gyöngy



UV színek, Foszforszínek, Neonszínek

Igen telített, szinte világító színek. Az optikai jelenség a lumineszcencia körébe tartozik, rendszerint a foszforral vagy a fluorittal kapcsolatos. Egyik köznyelvi névváltozata a foszfor-, vagy foszforeszkáló szín, a másik –még kevésbé pontos–, a neonszín, mely az utcai neonreklámok világító színeire utal.

A foszfor és a fluorit, ha megvilágítják vagy melegítik őket, fényt bocsátanak ki, sőt a foszfortartalmú vegyületek a besugárzás megszűnte után is világítanak egy ideig (ezen alapul a hagyományos CRT monitorok képmegjelenítése). Fokozottan érzékenyek a rövid (kék, ibolya és ultraviola) hullámokra, ezért nevezzük ezeket UV-színeknek. Világító megjelenésük csak természetes, vagy speciális mesterséges fényforrás alatt érvényesül, – fotón, monitoron alig lehet érzékeltetni a vizuális hatást.

Veszélyes körülmények között dolgozók számára ilyen feltűnő színű anyagból készülnek mellények és figyelemfelkeltő eszközök. A kiemelő filcek, jelzőfestékek és más (többnyire műanyag) tárgyak is lehetnek „neon” színűek.

UV-, foszfor- és neonszínek

Árnyalatjelzők is, egyedi színnevekben bármely színes színnel társulhatnak: neonzöld, UV-narancs, foszforeszkáló rózsaszín stb.

– Kapcsolódó színnevek: uránsárga, rhodamine-vörös
– Kapcsolódó árnyalatjelzők: foszfor, neon, világító, UV, ultra,



Lakkszínek

A lakkozott felület fényes, csillogó, vagyis több fényt ver vissza és így telítettebb, plasztikusabb színhatást kelt, mint a hasonló színű, de fénytelen.

A lakk a Távol-Keleten honos lakkfa nedve. A fa törzsét megmetszik és összegyűjtik a kifolyó nedvet. A lakkrétegek tartósítják a fából készült tárgyakat, és fényes-csillogó felületet eredményeznek. Ázsiában (Kína, Japán) máig élő hagyománya van a lakkművészetnek.


Lakkszínek
kínai lakkmunka japán lakkdoboz
hegedű körömlakkok

Árnyalatjelző is, és valamennyi színnévvel társulhat: lakkvörös, lakksárga, lakkfekete stb.

– Kapcsolódó színnevek: sellak
– Kapcsolódó árnyalatjelzők: fényes, lakk



Matt színek, Hamvas színek

A matt és a hamvas felületről szórtan verődik vissza a fény (diffúz fényszórás), az ilyen tárgyak színe valamivel kevésbé élénknek tűnik, mint az azonos színű, de fényes és csillogó felületé.

A hamvas anyagok felülete matt, bársonyos, ezüstös vagy fehéres. Érdekes, hogy a kék gyümölcsök (szilva, szőlő, kökény, áfonya) csak addig látszanak kéknek, míg hamvasságuk (leheletvékony fehér viaszréteg) ép. Ha ezt ledörzsöljük, előtűnik a gyümölcs sötétlila héja. A vékony fehér viaszréteg részben átengedi a fényt, szétszórja a sugarakat, egy részüket visszaveri, legnagyobb arányban a rövid hullámhosszúságú (kék) sugarakat – ezért látjuk ezeket az anyagokat kékesnek. A hamvasságot nemcsak viaszréteg okozhatja, hanem apró bolyhok, finom pihék, téli zuzmara: vizuális hatásukat ilyenkor is a diffúz fényszórás eredményezi.


Matt színek Hamvas színek
cukorka gyöngy ezüstfenyő őszibarack

Áfonya és kökény
hamvas és hamvatlan áfonya hamvas és hamvatlan kökény

– Kapcsolódó színnevek: szilvakék, szőlőszín, áfonyakék, borókakék, kökényszín, fenyőzöld, barackrózsaszín, stb.
– Kapcsolódó árnyalatjelzők: hamvas, matt, bársonyos, fehéres, kékes, opálos


| |
Nem kereskedelmi oldal    |   Non-commercial website
Tartalom (Site map) | Magamról | Jogi nyilatkozat | Email |
Utolsó tartalmi frissítés: 2018. január