Az ismertebb
nyelvek között szinte egyedülállónak
számít (Berlin-Kay kutatásai szerint), hogy
a magyarban két önálló színnév
létezik a vörös színtartományra.
Részletesebben: Vörös és piros ; Vörös ; Piros
Szövegkörnyezetből kiemelve, a két
színnév között igen kicsi a vizuális
különbség: a piros világosabb
és üde, a vörös (veres, összefüggésben
a vér szóval,) inkább mély
árnyalatú.
|
|
piros |
vörös |
A kontextustól függően azonban nem mindegy,
hogy melyiket használjuk és a különbségtétel
alig függ a színárnyalattól.
Például: a gyerekek tárgyai mindig pirosak: a labda, a kocka,
a ceruza, a sapka stb. A magyar zászló:
piros-fehér-zöld, soha nem mondanánk
vörös-fehér-zöldet. A népdalokban
bár előfordul a vörös/veres is,
de gyakoribb a piros. A piros arc és a piros gyümölcsök
(alma, cseresznye, eper) az egészségre,
jókedvre utalnak. A húsvéti tojás
is csak piros lehet, még ha színe mélyvörös
is. Úgy tűnik, a piros inkább a szelíd
és számunkra kedves összefüggésekben
szerepel.
Piros és
vörös |
|
|
|
|
piros labda |
piros arc |
vörös rózsa |
vörös arc |
A vörös rendszerint harcias vagy erotikus.
Vörös a munkásmozgalmi zászló,
a szovjet hadsereg és az ötágú
csillag. A fenyegető-rémísztő
pokol, ördög, sárkány, démon
is vörös. A vörös haj sokáig
nagyon rosszat jelentett, a boszorkányok „ismertetőjele” volt, ma (a vörös körmökkel együtt),
inkább az erotika körébe tartozik,
mint ahogy a vörös lámpás negyed
is. Ha dühösek vagyunk, az arcunk pulykavörös,
vagy céklavörös.
„Vörös kutya, vörös ló,
vörös ember egy se jó!” egy régi közmondás szerint.
Sok olyan jelzős szerkezet van azonban, amelyben
a feltételezett szabály nem érvényes:
pl. vörös a naplemente, a bor és a Mars
bolygó. A –különben– harcias futballcsapat
piros-kék, piros-fehér. Vannak szavak, melyek
mindkét színnévvel állhatnak:
tűzvörös, tűzpiros. Érdekes,
hogy a csak nyelvben létező két színnévben,
–a tulipirosnak és jajvörösnek ugyanis
nincs valódi, vizuális színjelentése–, nem cserélődik fel a piros-vörös.
A színekkel foglalkozó természet- és élettudományok
(optika, színmérés, színelmélet,
vegyészet, orvoslás stb.) értéksemleges
szóként, túlnyomórészt
a 'vörös' nevet használják. |