lüszter színek |
- |
lüszterszínek, →irizáló
színek, lüszteres máz (kerámia) |
bármely szín |
fémesen csillogó,
irizáló színek |
- |
|
|
|
lüsztermázas
kerámia |
flambée váza |
lüszterkék |
|
színcsoportnév,
anyag- és felületszínek |
kerámia és
üveg jelzője |
o - - - - |
– Luster [francia-német]: fényes, csillogó.
– Lüszter: fémesen csillogó,
irizáló kerámia ill. üveg, a szó a csillogásra
utal, és bármilyen színű lehet.
– A kerámiamázat a 9. században már használták
a perzsák és arabok, ez a tudás később
feledésbe merült. A reneszánsz korban, majd az
1800-as években újraindultak a kísérletek, az
egyik újrafelfedező Zsolnay Vilmos volt.
– Gubbio: város Olaszországban. Itt élt a 16.században Giorgio Andreoli mester, aki lüsztermáz-kisérletei során különleges reflexiókat és színhatásokat ért el. (Gubbio-majolika) |
„kortársai Gubbióba küldték kész majolika-tárgyaikat, hogy maestro Georgio [Andreoli] csillogó lüszter színeivel díszítse, s azért a gubbiói majolikán gyakran találjuk a mázba égetett és az eredeti festő jelző gyárijegyét és mellette a gubbiói mesternek lüszterszínekben ragyogó aláirását.
(...)
Igy állott a dolog egészen az 1889-iki párizsi kiállításig, a melyen először egy franczia gyáros – Massier – feltünést keltett remek lüszter-színekben díszlő fayence-gyártmányaival.”
(Dr.Wartha Vincze előadása,
Természettudományi Közlöny, 1899)
(termeszetvilaga.hu) |
„A Gubbio lüszter színek előállításán kívül a chinai vörös flambée* díszítést is nagy tökélyre vitte a [pécsi Zsolnay] gyár.”
(flambé: vastag mélyvörös porcelánmáz, bordó és türkiz csíkokkal. A kínaiak a 16.században találták fel. Ld. képen fent)
(Pécsi Napló, 1928) |
„a képet borító vastag szennyeződésréteg miatt szabad szemmel nehezen voltak elkülöníthetők az egyes lüszter-színek, sötétebbé váltak a festékrétegek.”
(a Gödöllői ikonról, restaurátor specializáció)
(godolloimuzeum.hu, 2014) |
Anyag-
és felületszínek
A
kerámia színnevei |
lüszter színek:
[en] lustre, luster colors |